Az elmúlt években sokszor bejárt - és ezért talán meg is unt - utakról letérve az idén januárban bulgáriai edzőtábort kerestek maguknak a szegedi kajakozók és kenuzók. Választásukat nem kis mértékben befolyásolhatta, hogy a DÉMÁSZ versenyzőivel, köztük a háromszoros olimpiai bajnok Janics Natasával foglakozó Kovács László edző sokáig Bulgáriában dolgozott, és e minőségében az atlantai olimpiai játékokra utazó válogatottak felkészítésében is közreműködött. A szegedi csapat két hétig tartózkodott a Szófiától 140 kilométerre eső egyre népszerűbb belmekeni edzőtáborban, és csupán Natasa gondolta úgy, hogy a magaslati edzések élettani hatása csak akkor érvényesülhet kellőképpen, ha még egy hetet, a harmadikat is itt töltve próbál még több erőt és nagyobb állóképességet gyűjteni.

- Nagyon kemény munkát végeztünk és a napi adagom az utolsó héten se sokat csökkent – nyilatkozta Janics Natasa a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársának. – Nem maradtam egyedül, két bolgár válogatott versenyzőnő és egy tucatnyi ifjúsági kajakozó lelkes kis társaságában teljesítem azokat a feladatokat, amelyeket Kovács Lászlóval, az edzőmmel együtt állítottunk össze. Minden évben sikerül kitalálni valami újat, és most úgy érzem, hogy éppen egy olyan helyen vagyok és ott pontosan olyan munkát végzek, amire szükségem volt és ennek szerintem csak jó lehet a vége.

A belmekeni alpesi sportközpontot annak idején együttes erővel Bulgária és az egykori NDK alakította ki, és ezzel is magyarázható, hogy ennek a két országnak a sportolóin kívül más nemzetek versenyzői még a lábukat se tehették be ide. Ennek okával, az egykori titkokkal és titkolózással ma már nem érdemes foglalkozni, mert a tengerszint felett 2300 méter magasságban fekvő sportközpont nyitott kapukkal várja vendégeit, szabadtéri és fedett létesítményekkel, uszodával, jól felszerelt erősítő teremmel és nagyon közeli sípályákkal.

- Az első héten napi három órás sífutó edzésekkel fárasztottam magamat, aztán elmentem úszni vagy a súlyzókat koptattam, és ha még ez sem volt elég, futottam egy jót – folytatta Natasa, aki még soha nem kezdte olyan korán és akkorra lendülettel az alapozást, mint az idei év elején. – Nem akarok dicsekedni az új „szárazföldi” rekordjaimmal, de a fekve nyomásban és a súlyzó felhúzásban minden eddigi egyéni csúcsomat megdöntöttem már. Csak egy dolog hiányzik itt Belmekenben, az ismertetőben szereplő kajakgép, amit éppen javítanak, de ezt a hiányt is pótolni tudtam a konditeremben. Az utolsó héten kicsit vissza veszek a tempóból, de a napi háromszor 40, később pedig kétszer 40 perces sífutás így is komoly terhelést jelenthet. Fáradok, de erősnek és szívósnak érzem magamat. Kíváncsi vagyok arra, hogy Szegedre visszaérkezve hogy érzem majd magamat, mennyivel lesz könnyebb az edzés, mint itt a magaslaton, a ritka levegőben.

Janics Natasának éppenséggel nem lesz túl sok ideje a „fenti” és a „lenti” edzéskörülmények nehézségi fokának összehasonlítására, mert február első napjaitól egy újabb három hetes edzőtábor vár rá. Már nem mondhatja, hogy a változatosság kedvéért, de az úti cél ismét Bulgáriába, de akkor már nem Belmeken, hanem a délkelet-bulgáriai Kardzsali, amelytől csupán 60-70 kilométerre fekszik a török és a görög határ.

- Ezt a vidéket is jó szívvel ajánlhatom, itt biztos, hogy nekiláthatunk a szabad vízi munkának – vette át a szót Kovács László, az olimpiai bajnoknő mestere, aki Natasa édesapja mellett tanulta ki a sportág mesterségét. – Egy hatalmas víztározó vonzza a sportolni vágyókat, és biztos vagyok abban, hogy itt is több nemzet kajakozóival és kenuzóval akadunk össze. Kardzsaliba készül a magyar U23-as válogatottunk is, és élvezheti majd a tiszta és még „meg nem rontott” természet szépségét, a levegő tisztaságát és frissességét. Natasa még egy harmadik tervet is forgat a fejében. amiről csak annyit árulhatok el, hogy talán még egy csendes bulgáriai tengeröbölben, egy amolyan igazi „rejtekhelyen” is megpróbálkozik a kajakozással…

Szalay Péter
T-Mobile Sporthír Szolgálat