Ma elkezdődik a világ legnehezebb tereprali versenye, a Dakar Rally. Bár a rajtceremóniát már tegnap megtartották, maga a küzdelem csak ma kezdődik. Ez lesz a harmincegyedik futam, és a szervezők állítása szerint mindközül is az eddigi legnehezebb versenyre kell számítaniuk a résztvevőknek.

A verseny eredeti neve Párizs-Dakar Rally volt, ám ahogy egyre komolyabb versenyként nőtte ki magát, más európai és afrikai város is szívesen látta a mezőnyt, így évről évre más-más országból rajtoltatták az indulókat. Emiatt a Párizs elkopott a névből és ma már csak Dakar Rally a verseny hivatalos neve. Azonban a cél mindig valamelyik afrikai országban volt, a legtöbbször Szenegálban. Ám most rendhagyó lépésre szánták el magukat a francia szervezők: a Dakart átköltöztették Dél-Amerikába. Argentína és Chile lett a két vendéglátó ország, de idén először a rajt és a cél helyszíne ugyanaz, Buenos Aires ad otthont a két ceremóniának. Szinte minden változott, kivéve egy dolgot: a viadal, ahogy eddig minden évben, idén is januárban kerül megrendezésre.

A költözésre azért volt szükség, mert tavaly megszakadt a lánc. Ugyanis éppen egy éve tartották volna a verseny kerek évfordulóját, ám terrorfenyegetettség miatt a szervezők törölni kényszerültek a viadalt. Ekkor a szervező A.S.O. cég úgy döntött, hogy egy-két évig elviszik a versenyt másik kontinensre, biztos, ami tuti alapon, hogy ne fordulhasson elő ilyen még egyszer.

Ami a nehézségi szint felsőfokát adja az idei futamban, az többnyire az Argentína és Chile domborzati viszonyaival magyarázható. David Castera tervezi meg évről-évre a Dakar útvonalát és semmi jóval nem kecsegtet. Azon túl, hogy a mezőny nagy része nem versenyzett még ezekben az országokban, kb. 4000 méteres szintkülönbséggel kell megküzdenie, ami egyrészt a levegő oxigéntartalmának, másrészt pedig a levegő hőmérsékletének jelentős változását hozza magával. A pilóták és navigátorok, akik évek óta részt vesznek a Dakaron, a Szaharában már nagyon otthonosan mozogtak, ám a dél-amerikai helyismeretük közelít a nullához. Ez garantálhatja a tiszta versenyt, hiszen mindenki egyenlően ismeretlen tájakon motorozik/autózik/kamionozik. Továbbá jó hír ez a szurkolóknak is, mert a pálya nehézségeinek és a táj idegenségének köszönhetően még inkább megjósolhatatlan a viadal végeredménye. Egyszóval a Dakar történelmében az idei mindenképp a meglepetések éve lesz.

Marc Coma

Ha visszatekintünk egy kicsit a Dakar Rally eredetéhez, láthatjuk, hogy 1979 januárjában még egy eredeti és letisztult cél vezérelte a résztvevőket. Ez nem volt más, minthogy Párizstól Dakarig egy közel 10.000 km-es távot tegyenek meg versenyezve az ismeretlen és vad afrikai tájakon. Ekkor még mindenki a maga kis itinerére és térképére támaszkodva, az eltévedés minél kisebb kockázata mellett kelt át a Szaharán, hogy rendkívüli és életre szóló kalandokat átélve jusson el a céldobogóig. Akkor még nem volt GPS, irritrack, mobiltelefon, sentinel és egyéb olyan nyomkövető alkalmatosság, ami segített megtalálni az eltévedt sivatagi kalandorokat. Voltak a helikopterek, no és persze a beduinok, akik valami rejtélyes oknál fogva öt percen belül ott vannak, bárhol is tévedjen el valaki a sivatagban. Egyébként a verseny ötlete is éppen innen fakad: Thierry Sabine, egy lelkes francia motoros, 1977-ben tévedt el a líbiai sivatagban, az Abidjan-Nice Rallyn. Ekkor gondolkodott el azon, hogy micsoda kihívás egy európainak egyedül egy térképpel átkelni a vad Afrikán. 1978. december 26-án el is rajtoltatta az első Dakar mezőnyét, a verseny mottója ekkor ez volt: "Egy kihívás a résztvevőknek, egy álom azoknak, akik otthon maradnak."

Ma már azért másról szól a sivatagi száguldás, mint harminc évvel ezelőtt. A verseny egyre híresebb lett, elindultak rajta a nagy gyári csapatok is, akiknek hatalmas elismerés volt, hogy az ő márkájuk a legjobb az afrikai sivatag viszontagságai közepette is. A nyolcvanas években a Renault volt nyerő helyzetben, majd 1991-ben átvette a nyerő szériát a Citroen. Azóta egyik gyár sem indít csapatot. Az utóbbi években azonban a Mitsubishi és a Volkswagen a két nagy rivális, 1997-től kilencszer nyerte meg a viadalt a Mitsubishi, ám a Volkswagen furcsa mód még egyszer sem tudta elhalászni előlük az aranyat.

Azt nagyjából tudjuk, hogy kik jöttek nyerni. De hogy sikerül-e nekik? Nos, hiába a rutin és az évek, meg a "Dakaron már öreg motoros" titulus, ha sem a dél-amerikai terepet, sem a dél-amerikai versenyzőket nem ismerik a nagy gyári top-pilóták. Bár nincsenek sokan a déli kontinens versenyzői, és dakaros tapasztalatuk sem nagyon van, mégis okozhatnak meglepetéseket azzal, hogy ők hazai pályán játszanak, és ezzel nagyon odaszúrhatnak a magabiztos pilótáknak, belerondítva picit az eddig jól bevált képletbe.

A híres-hírhedt verseny legeredményesebb résztvevője a francia Stéphane Peterhansel, aki hatszor motorosként (1991 és 1998 között), háromszor pedig autós befutóként (2004, 2005, 2007) állhatott a dobogó legmagasabb fokára, ezzel elnyerve a Mr. Dakar címet is. Csapattársa, a szintén Repsol Mitsubishi színeiben versenyző Luc Alphand is tett már le szép eredményeket, köztük Dakar győzelmet is (2006) az asztalra, bár eredetileg sívilágbajnok az úr. A Volkswagen reménységei pedig a spanyol Carlos Sainz, valamint a dél-afrikai Giniel de Villiers, akik Dakar győzelmet ugyan még nem értek el, de szakaszgyőzelmet sokszor szereztek már. Carlos Sainz a Dakar 2008-as törlése után meghirdetett Dakar series versenyeken nagyon jó eséllyel állt ringbe Peterhansellel szemben. Az elsőt, a Magyarország és Románia területén megrendezett Central Europe Rallyt meg is nyerte, a másodikat, a portugál PAX Rallyt egy borulás következtében, 16 másodperces hátránnyal elveszítette. Ez a sérelem azóta is benne bújkál, így a Dakar argentín változata is sokak szerint Sainz és Peterhansel meccse lesz.

Stéphane Peterhansel

A motorosok mezőnyében is találhatunk a nevezési listában nagy neveket, mint a legesélyesebb Cyril Despres, vagy Marc Coma KTM pilóták, akik felváltva nyerték az utóbbi sivatagi megmérettetéseket. A Yamaha 1998 óta nem tudott első helyet produkálni, és bár a francia származású David Fretigné az ő színeikben indul, mégis szakaszgyőzelmeken túl többet nem sikerült elérnie a pilótának. Így a KTM gyakorlatilag elkönyvelhetné előre ezt az évet is, mert olyan kiválóságokat indít még a mezőnyben, mint David Casteu, vagy Pal Anders Ullevalseter, és szinte biztos, hogy a nyertes is közülük kerül majd ki.

Ne feledkezzünk meg magyarjainkról sem, hiszen ha kicsi is a magyar alakulat, azért technikában lassan már felvehetik a versenyt a gyári csapatokkal, és a nyerni talán nem is, de a top 20 közé mindenképp van esélyük bejutni. A legrutinosabbnak mindenképp Szalay Balázs számít közöttük, hiszen ő már a tizedik Dakarján vesz részt és az elmúlt négy alkalommal, mióta az Opel égisze alatt versenyzik, végig is ért a versenyen, ráadásul ezzel az Opel márkát beírta a történelembe, hiszen egyelőre ez az egyetlen olyan autómárka, amelyik ahányszor elindult, mindannyiszor végig is ért a világ legnehezebb tereprali versenyén.Ma egy új fejlesztésű Opel Antara RR versenyautóval áll rajthoz, mely még nem vett részt Dakaron, ám a navigátora már évek óta ugyanaz, ami legalább annyit nyom a latban, mint egy megszokott autó. Idén először két autót indít a Szalay Dakar Team, a csapat másik Opel Antaráját a horvát ralibajnok Daniel Saskin vezeti majd Damir Bruner navigátorral az oldalán.

Magyar színekben indul még Palik László és Darázsi Gábor egy Nissan Navara Pickuppal, valamint Liszi László és Fenesi József egy Mitsubishi Pajeroval. Szalay és Palik csapata indít egy-egy versenykamiont is, Darázsi Zsolttal, valamint Szaller Zoltánnal a pilótaülésekben. Darázsi tartja eddig a legjobb magyar eredményt, 2005-ben a 16. helyet szerezte meg, reméljük, idén is sikerül hasonló helyezést elérnie.

Szalay Dakar Team